Chris O'Dowd új sorozatban az IT Crowd után? Hát, meg kell mondjam őszintén, hogy először csupán emiatt nem vettem rá magam, hogy megnézzem a cuccot, főleg, amikor megláttam a borítóját - valahogy nem rántott be.
Aztán amikor olvastam róla egy pozitív kritikát, és éppen volt egy fél órám este, rászántam magam, mondván úgyis csak hat rész, ha jó akkor megéri...
A briteknek, illetve a brit sorozatoknak van egy külön rajongótábora, akik véleményem szerint egy kicsit egysíkúan látják a dolgokat, és sajnos ez a kritika (amit olvastam) is ebbe a csapdába esett. Persze nem volt hanyatt vágódva ő sem (ami már eleve gyanús kellett volna, hogy legyen), de azért sok szépet és jót elmondott a sorozatról. Régebben, amikor még csak ismerkedtem a brit művekkel, engem is lenyűgöztek ez egyedi megvalósításaik, az, ami miatt olyan "mások" lesznek, mint az amerikai sorozatok, de aztán ez az "újdonság varázsa" viszonylag hamar elmúlt, nagyjából, amikor már nem éreztem annyira különlegesnek az akcentust, hogy folyton ezt hallgassam. Igen, azért vannak itt jó dolgok, elég csak a klasszikus Fawlty Tower-re gondolni, vagy a Csengetett Mylord?-ra, de mondhatnám a Doctor Who-t, a Rev.-et, vagy a már említett IT Crowd-ot is, a maguk nemében mind klasszikusak (vagy az újabbak közül a már most kultstátuszba került Utopia). Ennek ellenére meg kell mondjam, hogy nagyon csínján kell bánni az angol sorozatokkal, nekem például abszolút unalomba fulladt a Luther, a Hustle 3 évad és egy szereplőváltás után már nem a régi volt (bár még volt pár jó momentuma), a Touch of Cloth nem volt igazi angol humor nekem, és a Vexed is olyan mesterkélten angolos beütésű, a Skins bár jó volt, de 2 évadon túl nem mertem nézni, mert ott is komplett szereplőváltás volt, a Downton Abbey-t egy résznél tovább nem bírtam nézni, A Shameless konkrétan idegesítő volt, pedig nagyon akartam szeretni... nagyon hosszú a lista.
Sajnos a Moone Boy is a csalódások közé fog kerülni, az egy résznél többet soha kategóriába, hiába a jó szereplők, meg a kedves történet, nekem ez nagyon nem a stílusom.
A történet arról szól, hogy van egy elvarázsolt kisfiú, akit állandóan szívatnak a többiek (és akinek kedvem szerint én is lekevernék két büdös nagy pofont, hogy őszinte legyek), és akinek van egy "elképzelt barátja", vagy felnőtt énje, vagy nem is tudom mi, ez lenne Chris O'Dowd, aki mindenféle tanáccsal látja el, és gondolom részről részre megoldanak valamilyen problémát.
Közben megismerjük a szülőket, meg az osztálytársakat, meg az idegesítő nővért, meg ilyesmik, minden megvan, ami egy ilyen családi jellegű sitcomhoz kell, elvileg vicces is lenne, de inkább mérhetetlenül mesterkéltnek tűnik... Szóval én személy szerint egy valamit tanácsolnék csak: kerüljétek messzire, és inkább imádkozzunk, hogy összejöjjön az IT Crowd: The Movie, vagy valami TV Special :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése